Elkezdett mesélni. Megtudtam, hogy New-Yourkban élt és, hogy nemrég tudta meg, hogy ki az apja.Egy hétig kereste, míg most itt van. Az anyja egy divattervező cégnél varrónő, ő pedig tehetséges táncos és modell. Azt is mesélte, hogy az apánk az elött szakított az anyjával, mielött megtudta volna, hogy terhes és az anyja többé nem tudta elérni, így egyedűl nevelte fel őt.Közben a szakácsnő, valami ropit és hűsítőt hozott,aztán elment. Hallottuk, hogy nyílik az ajtó, és már hallottam is barátnőm harsány nevetését.
-Kaaaate-kiabálta nevemet és már bent is volt a nappaliban. Ahogy megpillantotta Tomot megtorpant, látvényosan végigmérte őt, majd huncutúl elmosolyodott. Máris tudtam mire készűl. Féltestvérem is úgy fogja végezni mint Anne többi kiszemeltje.DE ezt nem hagyhatom..Mégiscsak a féltestvéremről van szó...
-Sziaa, Katy nem is mondta, hogy az utobbi időben ilyen szép kis barátra tett szert! Anabelle vagyok!-kezét nyujtotta tom felé, ő pedig felállt és viszonozta a kézfogást.
-Tom vagyok! Ami azt illeti ez egy kicsit bonyolúltabb egyszerű barátságnál...-barátnőm furcsán nézet rám, majd egyből rájöttem mi jár a fejében
-Ne értsd félre Anne, nem csalom meg Stevet! Tom a féltestvétvérem, de csak most szereztünk tudomást egymás létezéséről..
-Vagyúúúúúgy...Na és mond csak Tomy, van barátnőd?-kacsintott Anne
-Ööööö, hát ami azt illeti, most nincs...Nemrég szakítottunk..-felelte Tom kissé zavarba jőve
-Óóó hát az remek....Akarom mondani ki az a hüje aki szakít egy ilyen jóképű pasival?!
-Hát tulajdonképpen én szakítottam....Nem ment...
-Ööö értem...Amúgy ma este buli lessz nálam.Jöttök?
Testvéremmel zavartan néztünk össze, semmi kedvünk nem volt épp most bulizni. Viszont nem akartam megántani barátnőmet, ezért sóhajtva igent mondtam. Barátnőm boldogan rohant el, gondolom megszervezni a légbőlkapott rendezvényt.Még egy annyit visszakiáltott, hogy este 8ra nála.Tom furcsán nézett rám, lehet még nem fogta fel, hogy este valószínüleg buliba kell jönnie.Ekkor esett le hogy nincs egy göncöm se a bazinagy gardróvomba, ugyhogy vásérolni kell menjek.Csakhogy mégsem hagyhatom magára testvérem. Milen furcsa kimondani, hogy tesvér...
-Jössz velem vásárolni?-kérdeztem tőle.Előszőr furcsán nézett rám de végűl leesett nála a tantusz és bolintott.Pénztárcámat felkapva máris indultunk ki. Beszálltunk a kocsimba ami egy BMW X6-os és elindúltunk bevásárolni.Végűl ezzel az összeállítással maradtam:
Tom nem vett semmit.Otthon felöltöztem, begöndörítettem szőke hajam, majd lementem.Tom se nézett ki rosszúl.Kezdtem egyre jobban megkedvelni..
Bár még mindig furcsa, hogy van egy testvérem....Beültünk a kocsiba és elhajtottunk.Huh, barátnőm nem kevés embert hívott össze....
Hé skacok! Támadt egy tök jó ötletem, egy új blogot kezdek írni....:D A régi(Soha ne add fel!) megmarad és még oda is fogok rakni részeket de most jöjjön is az első rész..:D
A városba akartam menni de éppen megszólalt a csengő.Leszaladtam és kinyitottam.Az ajtóba egy magas jóképű srác álldogált. Valamiért úgy éreztem, hogy hasonlít hozzám.